Méhnyakszűrés: kinek szól, mi történik a vizsgálaton, és mit jelent az eredmény

A méhnyakrák azon kevés daganatos betegség közé tartozik, amelynek kialakulását évekkel megelőzik jól felismerhető sejtszintű elváltozások. A szűrés ezekre a korai, többnyire még nem daganatos eltérésekre keres rá, amikor egy kisebb beavatkozás is elég lehet. Ezért szervezik országosan, meghívóval.

Kinek szól a program

A szervezett méhnyakszűrés célcsoportja a 25 és 65 év közötti nők köre. A behívás elve egyszerű: aki az elmúlt három évben nem vett részt társadalombiztosítás által finanszírozott méhnyakszűrésen, meghívót kaphat. Aki rendszeresen jár nőgyógyászhoz, és ott kenetvétel is történik, annak a meghívó gyakran nem is érkezik meg, mert a rendszer látja az előző vizsgálatot.

A háromévente ismétlődő vizsgálat a panaszmentes nőknek szóló alapritmus. Ha valakinél korábban eltérés volt, vagy más okból szorosabb követés indokolt, a gyakoriságot az orvos határozza meg, nem a meghívólevél.

Hol végzik

A vizsgálatot jellemzően nőgyógyászati szakrendelésen végzik, a meghívóban megnevezett helyen vagy a választott rendelőben. Számos településen a védőnő is végezhet méhnyakszűrést, ha erre képzést kapott: ilyenkor a mintavétel helyben, a védőnői tanácsadóban történik, és nem kell a legközelebbi városba utazni érte. Hogy a lakóhelyeden van-e ilyen lehetőség, azt a védőnő vagy a háziorvosi rendelő meg tudja mondani.

Mi történik a vizsgálaton

A mintavétel néhány perc. Hüvelyi tükör segítségével a méhnyak felszínéről kis kefével vagy spatulával sejtmintát vesznek, amelyet laboratóriumban értékelnek. A legtöbben kellemetlennek, de nem fájdalmasnak élik meg. Nőgyógyászati szakrendelésen a mintavétel mellett általában fizikális vizsgálat is történik.

A mintavétel idejére vonatkozó szokásos kérések:

• az időpont lehetőleg ne essen a menstruáció napjaira;
• a vizsgálat előtti napokban ne használj hüvelyi gyógyszert, krémet vagy öblítést, hacsak az orvos másként nem rendelte;
• ha a rendelő ennél pontosabb kérést fogalmaz meg, annak legyen elsőbbsége.

Az eredmény

Az eredményről a vizsgálatot végző rendelő vagy a védőnő tájékoztat, a gyakorlat helyenként eltér; érdemes rákérdezni a mintavételkor, hogyan és mikor kapod meg. A negatív eredmény azt jelenti, hogy a mintában nem találtak a szűrés szempontjából lényeges eltérést, és a következő vizsgálat a szokásos ritmus szerint esedékes.

Ha a lelet eltérést jelez, az nem jelent automatikusan daganatot. Az eltérések jelentős része gyulladásos vagy enyhe sejtszintű elváltozás, amely ismételt kenetet vagy további vizsgálatot, például kolposzkópiát tesz szükségessé. A következő lépést az orvos javasolja; a leletet ne próbáld egyedül értelmezni.

HPV-oltás és szűrés

Gyakori kérdés, hogy aki megkapta a HPV elleni védőoltást, járjon-e szűrésre. Az oltás a leggyakoribb kockázatos HPV-típusok ellen véd, de nem mindegyik ellen, ezért a szűrés az oltottaknak is ajánlott. A két eszköz kiegészíti egymást, nem helyettesíti.

Ha panaszod van

A szűrés panaszmentes nőknek szól. Rendellenes vérzés, szokatlan folyás, alhasi fájdalom esetén ne a következő meghívót várd: ilyenkor célzott vizsgálat kell, erről a panasz és szűrés különbségéről szóló írásban olvashatsz részletesebben.

A program rendje időről időre változhat, a vizsgálati módszer is fejlődik. Hogy nálad mi és mikor esedékes, arról a háziorvos vagy a nőgyógyász ad pontos választ.